Programozzunk

Programozás tanulás + Hackelés


Egyenlőre csak ennyi mivel a PHP több mint 400 oldal Nevetés:



A PHP, bővebben "PHP: Hypertext Preprocessor" egy széles körben használt, nyílt forráskódú, általános célú programozási nyelv, különösen jó web-fejlesztés támogatással, és HTML-be ágyazási képességekkel. A szintakszisa a C, Java és Perl nyelvekre épül, könnyen megtanulható. A nyelv fő célja lehetőséget teremteni dinamikusan generált weboldalak gyors készítésére, de a PHP ennél sokkal többre is képes.


Ez a kézikönyv legfőképpen függvény referenciaként használható, azonban a nyelvi elemek ismertetése is megtalálható benne, a főbb PHP szolgáltatások leírása, és más kapcsolódó információk mellett.

Ez a kézikönyv számos nyelven és formátumban letölthető a http://www.php.net/download-docs.php címen. Ha érdekel, hogyan készül ez a kézikönyv, olvasd el az 'About the manual' című függeléket. Ha a PHP történetérevagy kíváncsi, olvasd el az idevontakozó függeléket.

A magyar kézikönyvet téritésmentesen készítjük, szabadidőnkben. A le nem fordított fejezetek mindig a legfrissebb angol szöveggel jelennek meg, ezért vegyes nyelvű oldalakkal igen ritkán fogsz találkozni. Időnként az azonban előfordulhat, hogy bizonyos már lefordított fejezetek nem teljesen aktuálisak. Emiatt ha mindig aktuális és pontos információra van szükséged, és értesz angolul, érdemes ezt a kézikönyvet az angol változattal párhuzamosan használni. Az esetleges kellemetlenségekért elnézést kérünk, bár felelősséget természetesen nem tudunk vállalni.

A PHP kézikönyv magyar fordítása a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Webalkalmazások Fejlesztése Szakosztályának egyik projektje. A fordítás oldala a http://wfsz.njszt.hu/projektek_phpdoc.php címen található. Ha szeretnél bekapcsolódni a fordításba, látogasd meg ezt a címet.

Az utóbbi idők leginkább aktív szerzőit soroljuk fel a kézikönyv fedőlapján, de fontos megjegyeznünk, hogy sokkal több hozzájáruló segítő dolgozik jelenleg is a PHP dokumentáción, és még többen segítettek a múltban. Szintén sok névtelen személy van, akik beküldött megjegyzéseikkel, kommentárjaikkal egészítették ki a kézikönyvet, hiszen ezeket időről időre beépítjük az oldalakba. Minden alább látható lista ábécésorrendben sorolja fel a segítőket.

A következő hozzájáruló segítők a kézikönyv írásával, kibővítésével jelentős mértékben hatottak a jelenlegi tartalomra: Jouni Ahto, Alexander Aulbach, Daniel Beckham, Stig Bakken, Jesus M. Castagnetto, Ron Chmara, Sean Coates, John Coggeshall, Simone Cortesi, Markus Fischer, Wez Furlong, Sara Golemon, Rui Hirokawa, Brad House, Moriyoshi Koizumi, Rasmus Lerdorf, Andrew Lindeman, Stanislav Malyshev, Rafael Martinez, Yasuo Ohgaki, Derick Rethans, Sander Roobol, Egon Schmid, Thomas Schoefbeck, Sascha Schumann, Dan Scott, Lars Torben Wilson, Jim Winstead, Jeroen van Wolffelaar és Andrei Zmievski.

A következő hozzájáruló segítők jelentős munkát fektettek a kézikönyv szerkesztésébe: Stig Bakken, Gabor Hojtsy, Hartmut Holzgraefe és Egon Schmid.

A jelenleg legaktívabb karbantartók: Mehdi Achour, Friedhelm Betz, Vincent Gevers, Aidan Lister, Nuno Lopes és Tom Sommer.

A következő személyeket szintén köszönet illeti jelentős részvételükért: Daniel Beckham, Victor Boivie, Jesus M. Castagnetto, Nicolas Chaillan, Ron Chmara, James Cox, Sara Golemon, Zak Greant, Szabolcs Heilig, Oliver Hinckel, Hartmut Holzgraefe, Rasmus Lerdorf, Andrew Lindeman, Maxim Maletsky, James Moore, Sebastian Picklum, Derick Rethans, Sander Roobol, Damien Seguy, Jason Sheets, Jani Taskinen, Yasuo Ohgaki, Philip Olson, Lars Torben Wilson, Jim Winstead, Jared Wyles és Jeroen van Wolffelaar.

I. Első lépések

Tartalom
1. Bevezetés a PHP-be
2. A simple tutorial

A PHP (rekurzív rövidítéssel "PHP: Hypertext Preprocessor") széles körben használt általános célú szkriptnyelv, amely kifejezetten alkalmas - akár HTML-be ágyazott - webalkalmazások fejlesztésére.

Egyszerű meghatározás, de mit is jelent ez valójában? Egy példán bemutatva:

Példa 1-1. Egy bevezető példa

<html>
    <head>
        <title>Példa</title>
    </head>
    <body>

        <?php
        echo "Helló, Én egy PHP szkript vagyok!";
        ?>

    </body>
</html>

Vedd észre, hogy ez mennyire különbözik más nyelveken (például Perl vagy C) írt hagyományos szkripttől. Sok parancsból álló programok helyett csak egy HTML fájlba kell egy kevés programkódot beépíteni, hogy a megfelelő HTML kimenetet produkálja. A PHP kódblokkokat speciális kezdő és befejező jelölések közé kell elhelyezni, és ezek biztosítják, hogy a feldolgozás során a váltogathasd a "PHP módot".

Az különbözteti meg a PHP-t a kliens oldali nyelvektől - pl. JavaScript -, hogy a kód a kiszolgálón fut. Az első példában látható oldal eredményét böngészőben megnézve, nem lehet megállapítani, hogy milyen kód állíthatta azt elő. Ezen felül a webszervert be lehet állítani úgy, hogy a PHP feldolgozzon minden HTML fájlt PHP blokkokat keresve, ezek után már tényleg nincs rá mód, hogy kitalálják, mit is rejt egy-egy programod.

A legjobb dolog a PHP használatában, hogy különösen egyszerű egy kezdő számára, de számos, fejlett szolgáltatást nyújt professzionális programozó számára is. Ne ijesszen el a PHP hosszú szolgáltatás listája. Gyors léptekkel lehet haladni a PHP használatában, és pár órán belül már egyszerű szkriptek írására is képes lehetsz.

Habár a PHP fejlesztésében a szerver-oldali programozás kapja a legnagyobb hangsúlyt, annál sokkal többet tud. Olvasd tovább ezt a fejezetet a Mit tud a PHP? című résszel folytatva, vagy ugorj el a bevezető oktatóanyagunkra, ha csupán úgy általában vagy kíváncsi a web programozására.

Bármit. A PHP főleg szerver-oldali szkriptek írására készült, azaz bármire képes, amit más CGI programok el tudnak végezni, ilyen funkciók az űrlap adatok feldolgozása, dinamikus tartalom generálása, vagy sütik küldése és fogadása. De a PHP ennél sokkal többet tud.

Három fő területen használnak PHP programokat.


  • Szerver oldali programozás. Ez a hagyományos, és fő használati formája a PHP-nek. Három komponens szükséges ahhoz, hogy ezt a formát használhasd. Az első a PHP értelmező (CGI vagy szerver modul formájában), egy webszerver és egy webböngésző. Egy webszerverrel mindenképpen rendelkezni kell, megfelelően telepített és beállított PHP-vel. A PHP program kimenetét a webböngészővel lehet megtekinteni, a szerveren keresztül elérve a szkriptet. Mindezek képesek elutni a te otthoni gépeden is, ha csupán csak ismerkedni kívánsz a nyelvvel. Lásd a telepítési utasításokatc. részt további információkért!

  • Parancssori programozás. PHP programok szerver és böngésző nélkül is futtathatóak. Ha ilyen környezetben szeretnéd használni a PHP-t, csak a PHP értelmezőre van szükséged. Ebben a formában gyakran valamilyen ütemező program segítségével (cron *nix és Linux alatt, Task Scheduler Windows alatt) futtatott programokat írnak, vagy egyszerű szövegfeldolgozó szkripteket készítenek. Lásd a Parancssori használatcímű függeléket további információért!

  • Ablakozós alkalmazások írása. A PHP valószínűleg nem a legjobb nyelv grafikus felületű asztali alkalmazások írásához, de ha nagyon jól ismered a PHP-t, és szeretnél néhány fejlett PHP szolgáltatást használni a kliens-oldali programjaidban, a PHP-GTK-t is használhatod ilyen programok írásához. Ezt használva lehetőséged van operációs rendszerfüggetlen programok írására is. A PHP-GTK a PHP egy kiterjesztése, nem érhető el a hivatalos PHP csomagban. Ha további információkra van szükséged látogsd meg a PHP-GTK webhelyet!


A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat. A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft Internet Information Server, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Caudium, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhatsz operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

A PHP képességei nem csak HTML kimenet előállítására korlátozódnak. Képeket, PDF állományokat vagy akár Flash mozikat (libswf vagy Ming kiterjesztéssel) is létrehozhatsz futásidőben. Természetesen egyszerűen generálhatsz bármilyen szöveges kimenetet, mint az XHTML vagy bármilyen más XML. A PHP elő tudja állítani ezeket az állományokat, és el tudja menteni a szerven a közvetlen kiküldésük helyett, valamilyen szerver-oldali gyorsítótárat valósítva meg ezzel.

Az egyik legjobb és legfontosabb tulajdonsága a nyelvnek az adatbázisok széles körű támogatása. Adatbázisokat kezelő weblap készítése PHP segítségével hihetetlenül egyszerű. A következő adatbázisok támogatja jelenleg:


Adabas D InterBase PostgreSQL
dBase FrontBase SQLite
Empress mSQL Solid
FilePro (csak olvasásra) Direct MS-SQL Sybase
Hyperwave MySQL Velocis
IBM DB2 ODBC Unix dbm
Informix Oracle (OCI7 és OCI8)  
Ingres Ovrimos  


A PHP rendelkezik egy DBX adatbázis absztrakciós kiterjesztéssel is, amellyel egyöntetűen és áttetszű módon lehet kezelni bármilyen adatbázist, amit ez a kiterjesztés támogat. Ezen kívül a PHP támogatja az ODBC-t, ezért bármilyen más, ezt a szabványt támogató adatbázishoz is lehet kapcsolódni.


A PHP támogatja a kommunikációt más szolgáltatásokkal is különböző protokollok segítségével, úgy mint LDAP, IMAP, SNMP, NNTP, POP3, HTTP, COM (Windows rendszeren), és számos más. Sőt, nyithatsz hálózati foglalatokat is (socket) és kommunikálhatsz más protokolokkal is. A PHP támogatja a WDDX komplex adatcseréket, ami bármely más web programozási nyelvvel való kommunikációt megkönnyíheti. A PHP szintén rendelkezik a Java objektumok létrehozásának, és átlátszóan PHP objektummokként való kezelésének képességével. A CORBA kiterjesztés távoli objektumok elérésére használható.

A PHP rendkívül jó szövegfeldolgozó képességekkel rendelkezik, a POSIX és Perl reguláris kifejezésektől az XML állományok kezeléséig. Az XML dokumentumok feldologozásához és eléréséhez PHP4-ben a SAX és DOM szabványok is használhatóak, Az XSLT kiterjesztés XML dokumentumok általakítására használható. A PHP 5 az XML kapcsolatos feladatokat egységesen, a libxml2 függvénykönyvtárra támaszkodva látja el. Ezen biztos alapokon a PHP 5 bevezeti a SimpleXML és az XMLReader támogatást is.

Ha elektornikus üzleti környezetben használod a PHP-t, hasznosnak fogod találni a Cybercash, CyberMUT, VerySign Payflow Pro and MCVE függvényeket az internetes fizetést megvalósító programokban.

Végül, de nem utolsósorban a PHP számos más érdekes kiterjesztéssel szolgálhat, mint például az mnoGoSearch kereső függvények, az IRC átjáró függvények, tömörítő eszközök (gzip, bz2), naptár átalakítás, fordítás...

Ahogy látható, ez az oldal nem elegendő a PHP minden szolgáltatásának és előnyének felsorolásához. Lásd a PHP telepítése és a függvény referencia részeket további információkért!

Here we would like to show the very basics of PHP in a short, simple tutorial. This text only deals with dynamic webpage creation with PHP, though PHP is not only capable of creating webpages. See the section titledWhat can PHP do for more information.

PHP-enabled web pages are treated just like regular HTML pages and you can create and edit them the same way you normally create regular HTML pages.

In this tutorial we assume that your server has activated support for PHP and that all files ending in .php are handled by PHP. On most servers, this is the default extension for PHP files, but ask your server administrator to be sure. If your server supports PHP, then you do not need to do anything. Just create your .php files, put them in your web directory and the server will automatically parse them for you. There is no need to compile anything nor do you need to install any extra tools. Think of these PHP-enabled files as simple HTML files with a whole new family of magical tags that let you do all sorts of things. Most web hosts offer PHP support, but if your host does not, consider reading the PHP Links section for resources on finding PHP enabled web hosts.

Let us say you want to save precious bandwidth and develop locally. In this case, you will want to install a web server, such as Apache, and of course PHP. You will most likely want to install a database as well, such asMySQL.

You can either install these individually or choose a simpler way. Our manual has installation instructions for PHP (assuming you already have some webserver set up). In case you have problems with installing PHP yourself, we would suggest you ask your questions on our installation mailing list. If you choose to go on the simpler route, then locate a pre-configured package for your operating system, which automatically installs all of these with just a few mouse clicks. It is easy to setup a web server with PHP support on any operating system, including MacOSX, Linux and Windows. On Linux, you may find rpmfind and PBone helpful for locating RPMs. You may also want to visit apt-get to find packages for Debian.

Create a file named hello.php and put it in your web server's root directory (DOCUMENT_ROOT) with the following content:

Példa 2-1. Our first PHP script: hello.php

<html>
 <head>
  <title>PHP Test</title>
 </head>
 <body>
 <?php echo '<p>Hello World</p>'; ?> 
 </body>
</html>

Use your browser to access the file with your web server's URL, ending with the "/hello.php" file reference. When developing locally this URL will be something like http://localhost/hello.php or http://127.0.0.1/hello.phpbut this depends on the web server's configuration. If everything is configured correctly, this file will be parsed by PHP and the following output will be sent to your browser:

<html>
 <head>
  <title>PHP Test</title>
 </head>
 <body>
 <p>Hello World</p>
 </body>
</html>

This program is extremely simple and you really did not need to use PHP to create a page like this. All it does is display: Hello World using the PHP echo() statement. Note that the file does not need to be executable or special in any way. The server finds out that this file needs to be interpreted by PHP because you used the ".php" extension, which the server is configured to pass on to PHP. Think of this as a normal HTML file which happens to have a set of special tags available to you that do a lot of interesting things.

If you tried this example and it did not output anything, it prompted for download, or you see the whole file as text, chances are that the server you are on does not have PHP enabled, or is not configured properly. Ask your administrator to enable it for you using the Installation chapter of the manual. If you are developing locally, also read the installation chapter to make sure everything is configured properly. Make sure that you access the file via http with the server providing you the output. If you just call up the file from your file system, then it will not be parsed by PHP. If the problems persist anyway, do not hesitate to use one of the many PHP supportoptions.

The point of the example is to show the special PHP tag format. In this example we used <?php to indicate the start of a PHP tag. Then we put the PHP statement and left PHP mode by adding the closing tag, ?>. You may jump in and out of PHP mode in an HTML file like this anywhere you want. For more details, read the manual section on the basic PHP syntax.

A Note on Line Feeds: Line feeds have little meaning in HTML, however it is still a good idea to make your HTML look nice and clean by putting line feeds in. A linefeed that follows immediately after a closing ?> will be removed by PHP. This can be extremely useful when you are putting in many blocks of PHP or include files containing PHP that aren't supposed to output anything. At the same time it can be a bit confusing. You can put a space after the closing ?> to force a space and a line feed to be output, or you can put an explicit line feed in the last echo/print from within your PHP block.

A Note on Text Editors: There are many text editors and Integrated Development Environments (IDEs) that you can use to create, edit and manage PHP files. A partial list of these tools is maintained at PHP Editors List. If you wish to recommend an editor, please visit the above page and ask the page maintainer to add the editor to the list. Having an editor with syntax highlighting can be helpful.

A Note on Word Processors: Word processors such as StarOffice Writer, Microsoft Word and Abiword are not optimal for editing PHP files. If you wish to use one for this test script, you must ensure that you save the file as plain text or PHP will not be able to read and execute the script.

A Note on Windows Notepad: If you are writing your PHP scripts using Windows Notepad, you will need to ensure that your files are saved with the .php extension. (Notepad adds a .txt extension to files automatically unless you take one of the following steps to prevent it.) When you save the file and are prompted to provide a name for the file, place the filename in quotes (i.e. "hello.php"). Alternatively, you can click on the 'Text Documents' drop-down menu in the 'Save' dialog box and change the setting to "All Files". You can then enter your filename without quotes.

Now that you have successfully created a working PHP script, it is time to create the most famous PHP script! Make a call to the phpinfo() function and you will see a lot of useful information about your system and setup such as available predefined variables, loaded PHP modules, and configuration settings. Take some time and review this important information.

Példa 2-2. Get system information from PHP

<?php phpinfo(); ?>

Let us do something more useful now. We are going to check what sort of browser the visitor is using. For that, we check the user agent string the browser sends as part of the HTTP request. This information is stored in avariable. Variables always start with a dollar-sign in PHP. The variable we are interested in right now is $_SERVER['HTTP_USER_AGENT'].

Megjegyzés: $_SERVER is a special reserved PHP variable that contains all web server information. It is known as an autoglobal (or superglobal). See the related manual page on superglobals for more information. These special variables were introduced in PHP 4.1.0. Before this time, we used the older $HTTP_*_VARS arrays instead, such as $HTTP_SERVER_VARS. Although deprecated, these older variables still exist. (See also the note on old code.)

To display this variable, you can simply do:

Példa 2-3. Printing a variable (Array element)

<?php echo $_SERVER['HTTP_USER_AGENT']; ?>

A sample output of this script may be:

Mozilla/4.0 (compatible; MSIE 6.0; Windows NT 5.1)

There are many types of variables available in PHP. In the above example we printed an Array element. Arrays can be very useful.

$_SERVER is just one variable that PHP automatically makes available to you. A list can be seen in the Reserved Variables section of the manual or you can get a complete list of them by looking at the output of thephpinfo() function used in the example in the previous section.

You can put multiple PHP statements inside a PHP tag and create little blocks of code that do more than just a single echo. For example, if you want to check for Internet Explorer you can do this:

Példa 2-4. Example using control structures and functions

<?php
if (strpos($_SERVER['HTTP_USER_AGENT'], 'MSIE') !== FALSE) {
    echo 'You are using Internet Explorer.<br />';
}
?>

A sample output of this script may be:

You are using Internet Explorer.<br />

Here we introduce a couple of new concepts. We have an if statement. If you are familiar with the basic syntax used by the C language, this should look logical to you. Otherwise, you should probably pick up an introductory PHP book and read the first couple of chapters, or read the Language Reference part of the manual. You can find a list of PHP books at http://www.php.net/books.php.

The second concept we introduced was the strpos() function call. strpos() is a function built into PHP which searches a string for another string. In this case we are looking for 'MSIE' (so-called needle) inside$_SERVER['HTTP_USER_AGENT'] (so-called haystack). If the needle is found inside the haystack, the function returns the position of the needle relative to the start of the haystack. Otherwise, it returns FALSE. If it does not return FALSE, the if expression evaluates to TRUE and the code within its {braces} is executed. Otherwise, the code is not run. Feel free to create similar examples, with if, else, and other functions such asstrtoupper() and strlen(). Each related manual page contains examples too. If you are unsure how to use functions, you will want to read both the manual page on how to read a function definition and the section aboutPHP functions.

We can take this a step further and show how you can jump in and out of PHP mode even in the middle of a PHP block:

Példa 2-5. Mixing both HTML and PHP modes

<?php
if (strpos($_SERVER['HTTP_USER_AGENT'], 'MSIE') !== FALSE) {
?>
<h3>strpos() must have returned non-false</h3>
<p>You are using Internet Explorer</p>
<?php
} else {
?>
<h3>strpos() must have returned false</h3>
<p>You are not using Internet Explorer</p>
<?php
}
?>

A sample output of this script may be:

<h3>strpos() must have returned non-false</h3>
<p>You are using Internet Explorer</p>

Instead of using a PHP echo statement to output something, we jumped out of PHP mode and just sent straight HTML. The important and powerful point to note here is that the logical flow of the script remains intact. Only one of the HTML blocks will end up getting sent to the viewer depending on the result of strpos(). In other words, it depends on whether the string MSIE was found or not.

One of the most powerful features of PHP is the way it handles HTML forms. The basic concept that is important to understand is that any form element will automatically be available to your PHP scripts. Please read the manual section on Variables from outside of PHP for more information and examples on using forms with PHP. Here is an example HTML form:

Példa 2-6. A simple HTML form

<form action="action.php" method="post">
 <p>Your name: <input type="text" name="name" /></p>
 <p>Your age: <input type="text" name="age" /></p>
 <p><input type="submit" /></p>
</form>

There is nothing special about this form. It is a straight HTML form with no special tags of any kind. When the user fills in this form and hits the submit button, the action.php page is called. In this file you would write something like this:

Példa 2-7. Printing data from our form

Hi <?php echo htmlspecialchars($_POST['name']); ?>.
You are <?php echo (int)$_POST['age']; ?> years old.

A sample output of this script may be:

Hi Joe. You are 22 years old.

Apart from the htmlspecialchars() and (int) parts, it should be obvious what this does. htmlspecialchars() makes sure any characters that are special in html are properly encoded so people can't inject HTML tags or Javascript into your page. For the age field, since we know it is a number, we can just convert it to an integer which will automatically get rid of any stray characters. You can also have PHP do this for you automatically by using the filter extension. The $_POST['name'] and $_POST['age'] variables are automatically set for you by PHP. Earlier we used the $_SERVER autoglobal; above we just introduced the $_POST autoglobal which contains all POST data. Notice how the method of our form is POST. If we used the method GET then our form information would live in the $_GET autoglobal instead. You may also use the $_REQUEST autoglobal, if you do not care about the source of your request data. It contains the merged information of GET, POST and COOKIE data. Also see the import_request_variables() function.

You can also deal with XForms input in PHP, although you will find yourself comfortable with the well supported HTML forms for quite some time. While working with XForms is not for beginners, you might be interested in them. We also have a short introduction to handling data received from XForms in our features section.

Now that PHP has grown to be a popular scripting language, there are a lot of public repositories and libraries containing code you can reuse. The PHP developers have largely tried to preserve backwards compatibility, so a script written for an older version will run (ideally) without changes in a newer version of PHP. In practice, some changes will usually be needed.

Two of the most important recent changes that affect old code are:


  • The deprecation of the old $HTTP_*_VARS arrays (which need to be indicated as global when used inside a function or method). The following autoglobal arrays were introduced in PHP 4.1.0. They are: $_GET,$_POST, $_COOKIE, $_SERVER, $_FILES, $_ENV, $_REQUEST, and $_SESSION. The older $HTTP_*_VARS arrays, such as $HTTP_POST_VARS, still exist as they have since PHP 3. Az 5.0.0 változattól kezdődően az előre definiált hosszú PHP változók létrehozása kikapcsolható a register_long_arrays direktíva segítségével.

  • External variables are no longer registered in the global scope by default. In other words, as of PHP 4.2.0 the PHP directive register_globals is off by default in php.ini. The preferred method of accessing these values is via the autoglobal arrays mentioned above. Older scripts, books, and tutorials may rely on this directive being on. If it were on, for example, one could use $id from the URLhttp://www.example.com/foo.php?id=42. Whether on or off, $_GET['id'] is available.

For more details on these changes, see the section on predefined variables and links therein.


With your new knowledge you should be able to understand most of the manual and also the various example scripts available in the example archives. You can also find other examples on the php.net websites in the links section: http://www.php.net/links.php.

To view various slide presentations that show more of what PHP can do, see the PHP Conference Material Sites: http://conf.php.net/ and http://talks.php.net/

II. Telepítés és beállítás

Tartalom
3. Általános telepítési szempontok
4. Telepítés Unix rendszerre
5. Telepítés Mac OS X rendszerre
6. Telepítés Windows rendszerekre
7. PECL kiterjesztések telepítése
8. Problémák?
9. Futásidejű beállítások

Mielőtt hozzálátnál a telepítéshez, meg kell tudnod határozni, hogy mire akarod használni a PHP-t. A Mire jó a PHP? című fejezetben leírt következő három fő területen használhatod:


  • Szerveroldali programozásra

  • Parancssori programok írására

  • Kliens oldali GUI alkalmazások kifejlesztéséhez.


Az első és legszokványosabb használatához három dologra lesz szükséged: magára a PHP-re, egy webszerverre és egy webböngészőre. Valőszínűleg már rendelkezel böngészővel, és az operációs rendszer telepítésétől függően webszervered is lehet (Linux és MacOS X alatt Apache, Windows alatt IIS). Bérelhetsz tárterületet egy cégtől is, ebben az esetben neked nem kell semmit telepítened, csak a PHP szkripteket megírni és feltölteni őket a bérelt webtárhelyedre és nézni a végeredményt a böngészőben.

Ha saját magad telepíted a PHP-t, akkor kétféleképpen csatlakoztathatod a kiszolgálóhoz. A PHP-nek rengeteg kiszolgálóhoz van közvetlen modulinterfésze (SAPI). Ezek a szerverek az Apache, Microsoft Internet Information Server, Netscape és az iPlanet. Ezenkívül sok szerver támogatja az ISAPI-t, a Microsoft modulinterfészét mint pl. az OmniHTTPd. Ha PHP-nek nem létezika a webszerveredhez modul, mindig lehetőséged van CGI vagy FastCGI feldolgozóként futtatni. Ez azt jelenti, hogy úgy állítod be a webszerveredet, hogy a PHP CGI programját használja a PHP fájlokra érkezett kérések kiszolgálására.

Ha a PHP-t parancssori programozásra is szeretnéd használni (pl. offline képgenerálást végző szkript, vagy szöveges fájlok feldolgozása az átadott argumentumoktól függően), mindenképpen a futtatható állományra lesz szükséged. További információért lásd a Parancssori PHP alkalmazások írása című részt. Ebben az esetben nem lesz szükséged szerverre és böngészőre.

A PHP és a PHP-GTK kiterjesztés segítségével kliens oldali GUI alkalmazásokat is fejleszthetsz. Ez teljesen eltérő megközelítés, mint a weboldalak programozása, mivel itt nem HTML kimenetet kell generálni, hanem ablakokat és a bennük levő objektumokat kell kezelni. A PHP-GTK-ról többet is olvashatsz, ha ellátogatsz a honlapjára. A PHP-GTK nem része a hivatalos PHP disztribuciónak.

Ettől a ponttól ez a fejezet a PHP webszerverhez történő telepítésével foglalkozik, Unix és Windows alatt, modulként és CGI feldolgozóként. A futtatható állományról is találsz információt a következő részekben.

A forráskód és a futtatható állományok Windows-ra megtalálhatóak http://www.php.net/downloads.php címen. Ha lehet, akkor valamelyik hozzád legközelebb eső tükörszervert vedd igénybe a letöltésekhez.

Ez a fejezet bemutatja, hogy miként kell feltelepíteni és beállítani a PHP-t Unix rendszeren. Mielőtt elkezded a telepítést, nézd meg a rendszerednek ás szerverednek megfelelő fejezetet is!

Mint ahogy azt kézikönyvünk az Általános telepítési szempontok című részben felvázolta, ebben a részben legfőképpen a web-centrikus telepítésekkel foglalkozunk, bár a PHP parancssori használatának telepítését is tárgyaljuk.

Számos módja van a PHP telepítésének a Unix rendszereken, vagy egy fordítási és konfigurálási eljárással, vagy különböző előre-csomagolt megoldások használatával. Ez a dokumentáció legfőképpen a fordítási és konfigurálási folyamatokra fekteti a hangsúlyt. Sok Unix-féle rendszernek van valamilyen telepítőrendszere. Ez segít feltelepíteni egy általános konfigurációt, de ha különböző szolgáltatáskészleteket szeretnél (mint például egy biztonságos szerver, vagy különböző adatbázis-meghajtók), magad kell fordítanod a PHP és/vagy a webszervert. Ha nem vagy jártas saját szoftver fordításában, jobb, ha utánanézel, hogy valaki már lefordított-e egy olyan PHP csomagot, amilyet szeretnél.

A fordításhoz nélkülözhetetlen előismeretek és szoftverek:


  • Alapvető Unix ismeretek ("make" és a C fordító használata)

  • Egy ANSI C fordító

  • flex: 2.5.4-es verzió

  • bison: 1.28-as (ajánlott), 1.35-ös, vagy 1.75-ös verzió

  • A web server

  • Bármilyen modul által igényelt elem (mint például a gd vagy pdf könyvtárak, stb.)


Az alapvető konfigurálási folyamatot a configure számára átadott parancssori paraméterek szabályozzák. A ./configure --help paranccsal kérhetsz egy listát a rendelkezésreálló opciókról, rövid magyarázatokkal. Ez a kézikönyv külön tárgyalja a különböző opciókat. Az alapvető opciókat a függelékben találod, a különböző kiterjesztés-specifikus opciók pedig a referencia oldalakon vannak leírva.

Amikor a PHP konfigurálása megtörtént, elkezdheted létrehozni a modulokat és/vagy a végrehajtható állományokat. A make parancs ezt el kell tudja intézni. Ha hiba lép fel, és nem tudod elképzelni, hogy miért, olvasd el aproblémákról szóló részt.

Ez a rész a PHP Apache-hoz történő telepítéséhez tartalmaz megjegyzéseket és javaslatokat Unix rendszerek esetén. Az Apache 2-höz tartozó útbaigazítások és javaslatok külön oldalon találhatóak.

A 10. sorban a configure-nak átadandó argumentumokat a az alapvető konfigurációs beállítások listájából valamint a kiterjesztésekhez tartozó beállításokat a kézikönyv megfelelő részeiből válogathatod ki. A verziószámokat itt elhanyagoltuk, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy az utasítások nem helytelenek. Az 'xxx' helyébe a fájlok neveiből származó megfelelő értékeket kell majd behelyettesítened.

Példa 4-1. Telepítési parancsok (Apache osztott modul verzió) PHP-hez

1.  gunzip apache_xxx.tar.gz
2.  tar -xvf apache_xxx.tar
3.  gunzip php-xxx.tar.gz
4.  tar -xvf php-xxx.tar
5.  cd apache_xxx
6.  ./configure --prefix=/www --enable-module=so
7.  make
8.  make install
9.  cd ../php-xxx

10. Itt konfigurálnod kell a PHP-t. Itt kell testreszabnod a PHP-t
    különféle opciókkal, mint pl. milyen kiterjesztések legyenek 
    bekapcsolva. Hajts végre egy ./configure --help parancsot, hogy
    megkapd a használható opciók listáját. Példánkban egy egyszerű
    konfigurációt készítünk Apache 1 és MySQL támogatással.
    Az apxs űtvonala különbözhet a példában szereplőtől.

      ./configure --with-mysql --with-apxs=/www/bin/apxs

11. make
12. make install

    Ha a configure opciókat telepítés után szeretnéd megváltoztatni,
    csak az utolsó három parancsot kell újra kiadnod. Az új modul
    betöltéséhez, csak újra kell indítanod az Apache-t. Az Apache
    újrafordítása nem szükséges.
  
    Figyelj arra, hogy alapesetben a 'make install' a PEAR-t, 
    különböző PHP eszközöket, mint pl. phpize, a PHP CLI-t és egyebeket
    is telepít.

13. A php.ini állomány beállítása:

      cp php.ini-dist /usr/local/lib/php.ini

    PHP opciók beállításához szerkeszd az .ini fájlt. Ha s    
    

      








      

      

      


      
      
      

        Weblap látogatottság számláló:


        Mai: 3

        Tegnapi: 2

        Heti: 3

        Havi: 222

        Össz.: 8 615
        

Látogatottság növelés
      

      
    

    


    

      





      


      Oldal: PHP programozás
Programozzunk - © 2008 - 2024 - programozzunk.hupont.hu
      

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

      
ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat